A tervezés megkezdésekor a MSZ-04-140-2/1991. (a szabvány változása esetén a mindenkori érvényben lévő szabvány) szerint ellenőrizni kell az épületszerkezetek (falak, padlók, tetők, stb.) hőtechnikai és páradiffúziós tulajdonságait, egyeztetve az építésztervezővel a beépítésre kerülő rétegrendeket, különös tekintettel a hőhidakra.

A hőátbocsátási tényező ("k") a kifelé menő hőveszteség csökkentése érdekében ne haladja meg a 0,5 W/m2K értéket.

Az új építkezéseknél alkalmazott szerkezetek többsége ezt a követelményt teljesíti, ennek hiányában, illetve meglévő épület felújítása során a szerkezet "k" értékének javításához a szükséges hőszigetelő vastagságot ki kell számítani.

A hőszigetelő réteget ajánlott hagyományos módon a fal külső síkjára helyezni, de mivel a falfűtés nagyobb belső felületi hőmérsékletet biztosít (36-40 °C), ezért az adott épületszerkezet páradiffúziós vizsgálata alapján lehetőség van megfelelő hőszigetelő rétegnek a fal belső felületén való elhelyezésére is, amellyel elkerülhető a páralecsapódás a szerkezetben.

Amennyiben az építkezés során építészetileg nincs biztosítva a hőhidak megfelelő mértékű hőszigetelése, az építtetőnek javasolni lehet azok megfűtését, ami ugyan a külső tér felé többlet hőleadást eredményez, viszont megelőzhető vele az egyébként bekövetkező nedvesedési, penészesedési probléma.

Az épület összes fűtendő helyiségének a téli hőszükségletét ki kell számítani a MSZ-04-140/3-87 (a szabvány változása esetén a mindenkori érvényben lévő szabvány) szerint.A hőszükséglet számításnál -az építtetővel egyeztetve- figyelembe lehet venni, hogy a sugárzó fűtés miatt azonos hőérzet eléréséhez alacsonyabb levegő hőmérséklet tartása szükséges.

A MEDITHERM falfűtésnél -mint minden épületszerkezetbe épített fűtési rendszernél- a regiszterekkel ellátott felületen keresztül a helyiségből hő nem távozik el, viszont a hőtermelő készüléknek azt a hőt is szolgáltatnia kell, ami a fűtött felületről a külső térbe távozik.

Az épület összes hűtendő helyiségének a nyári hűtési terhelését ki kell számítani a MSZ-04-140/3-87 (a szab-vány változása esetén a mindenkori érvényben lévő szabvány) szerint.

A nyári hűtési terhelés jelentősen csökkenthető a megfelelő építészeti megoldásokkal.

Kis ablakfelületi arányok és vastag külső falak. Jó példaként lehet említeni a régi építésű parasztházakat vagy templomokat, amelyekben nyáron is kellemes hűvös van. A mai "építészeti divat" nem ezt követi, megmagya-rázható okokból - a jobb életérzés szempontjából - főleg a déli oldalra tájolt nappali helyiségeket nagy üvegfelülettel látják el. A tetőtérben ugyan sokkal kisebb az ablak felület és a hőszigetelés is jó, de itt a teherhordó falakhoz képest még kisebb a tetőszerkezet tömege és a napsugárzás által felforrósodott tetőről a hő hamar bejut a tetőtéri helyiségekbe. A tetőtereknél alkalmazott vasbeton anyagú "koporsó födémek", valamint a felettük kialakított padlásterek is segítenek a hőterhelés csökkentésében.

A természetes árnyékolási lehetőségek -fák, szomszédos épületek, illetve erre a célra alkalmazott épület-szerkezetek- kihasználása is javít a nyári hűtési terhelésen, a legjobb eredményt azonban a mesterséges árnyékoló szerkezetekkel lehet elérni.

Az ablakokat egyre többen ellátják biztonsági fóliával, amely egyben elláthatja a napsugárzás visszaverését is. Jó eredményt lehet elérni a kettős üvegezésű nyílászáró külső üvegének belső felületén alkalmazott fémszórással, illetve az úgynevezett naphálóval is. Az ablak hőátbocsátási tényezője nem játszik számításba vehető szerepet a hőterhelés alakulásában. Ezeknél a megoldásoknál figyelembe kell venni a fényvisszaverés mértékét, valamint azt is, hogy télen az egyébként hasznos benapozás is csökken.

A legjobb megoldást a külső árnyékolók (zsaluk, redőnyök) adják, amelyek előnye a mobil használhatóság is. Az építtetők egy része nem szívesen alkalmazza a bejutó fényt csökkentő árnyékolási megoldásokat, de tudomásukra kell hozni, hogy ami hő a helyiségbe bekerül, annak az emberi hőérzetre történő hatását csak jelentős többlet költséggel lehet megszüntetni.

Egyeztetni kell az építtetővel, hogy a tervezés során milyen mértékű árnyékolást lehet figyelembe venni, mert ha például külső árnyékolóra tervezünk és azt nem használják, panaszt okozhat a szükséges hűtő felület hiánya.

A különböző árnyékolási megoldások hőterhelését egy 3x2,1=6,3 m2 felületű ablakra a BAUSOFT WinWatt programmal végzett számolással összehasonlítva, az alábbi táblázatban közölt értékekből látható, hogy milyen nagy (maximum 2010 / minimum 108=18,6 !) különbség van az egyes árnyékolási megoldások alkalmazása között.

Óvakodni kell a helyiségenként azonos és magas értékű fajlagos értékek (W / m3) használatától!

Az építészeti adatszolgáltatásnak és az építtetővel történt egyeztetésnek megfelelően kiszámolt téli hőszükséglet és a nyári hűtési terhelés, valamint az alkalmazott fűtő-hűtővíz paraméterei és a csőosztás szerinti fűtő-hűtő teljesítménynek megfelelően meg kell határozni a fűtendő és hűtendő felület nagyságát.

Ezen felületeket összehasonlítva kell meghatározni a helységenkénti közös fűtő-hűtő köröket, figyelembe véve a 2.5. pontban leírt körönként maximálisan beépíthető regisztercső hosszat.

Az építész terv alapján egyeztetni kell az építtetővel a számításba vehető felületeket. Amennyiben nincs elegendő fűtőfelület az elsősorban számításba veendő külső falon, kiegészítésként a mennyezet, a tetőtéri ferde sík vagy belső fal is szóba jöhet, ebben az esetben is értelemszerűen figyelembe kell venni a fűtött felület másik oldaláról a fűtött, illetve a külső tér felé leadott hőt.

Amennyiben a MSZ-04-140-2/1991. hőtechnikai szabvány 4.1.3. pontjában hőérzeti követelményként előírt meleg padló alkalmazásától eltérően az építtető hidegburkolatú padlót kíván építeni, javasolni kell a padlófűtést. Ebben az esetben célszerű a padlót fűtéssel ellátni, az ezzel leadott hőmennyiségen kívüli igényt a külső falon vagy a mennyezeten lehet biztosítani. Fel kell hívni az építtető figyelmét, hogy a helyiség hőmérsékletről történő szabályozás miatt a padló felületi hőmérséklete, ezzel együtt a hőérzet is változik. Ezt elsősorban épületen belüli uszodák, de igény esetén szobák padlófűtésénél is állandó fűtővíz hőmérsékletet biztosító, önállóan szabályozott fűtőkör kialakításával lehet kiküszöbölni.

Minden falra, mennyezetre, illetve ferde síkra tervezett fűtési felület felhasználható hűtésre is. Közel azonos felület igény esetén a nagyobbat válasszuk, az ezáltal kiadódó túlfűtés (ritkán túlhűtés) helyiségenkénti sza-bályozással kiküszöbölhető.

Amennyiben többlet felületre van szükség a hűtésre - az előzőek szerint ez nagymértékben függ az árnyékolás módjától - azt lehetőség szerint a mennyezeten helyezzük el. Gyakorlati tapasztalataink szerint nagy üvegfelületű és csak belső függönnyel árnyékolt helyiségben is jó hőérzet biztosítható a teljes mennyezet hűtésével.

A SZIKRA Kft. Bp. XIX. Derkovits Gy. u. 53. szám alatti irodaépületében lévő bemutató terem (2. ábra) hőtechnikai méretezése MEDITHERM fűtésre és hűtésre, a Bausoft WinWatt MEDITHERM rendszer programrészével (1/a, 1/b és 1/c számítás). A program használatát nem ismertetjük, mert az a programban megtalálható.

A regisztercső mindössze 4 mm belső átmérője lehetőséget ad a légtelenítési problémák kiküszöbölésére, viszont az emiatt létrejövő nagyobb ellenállást figyelembe kell venni a beépíthető regisztercső hosszának a meghatározásánál és a szivattyú kiválasztásánál.

1/c számítás - hidraulikai adatok

Ajánlott az alábbiak betartása:

*

mivel a falfűtésnél a regisztereket csak vékony vakolat fedi, ezért az egyenletes falhőmérséklet kialakulását kis vízlehűléssel - 6-8 K hőfokeséssel - és 6, illetve 8 cm csőosztással lehet biztosítani. A nagy fajlagos súrlódási ellenállás miatt, a túl nagy fűtőkör ellenállás elkerülése érdekében az osztó-gyűjtő csőről leágaztatott regiszterek maximális hossza 13 méter legyen. Ez a hosszúság az adott beépítési körülményeknek megfelelően lehet kevesebb is, de azonos fűtőkörön belül a regiszterek hossza azonos legyen.

*

a regiszterenkénti tömegáram fűtés és hűtés esetén is 20 kg/h legyen, így a regiszterekben áramoltatott víz sebessége 0,45 m/sec, a fajlagos súrlódási ellenállás pedig 1100-1200 Pa/m (5. ábra).

*

fűtő, hűtő és fűtő-hűtő körönként az osztó-gyűjtő csövekre -nem kötelezően- maximum 23 db regisztert célszerű csatlakoztatni.

*

az előzőekből adódóan egy fűtő-hűtő körön belül maximum 300 méter összhosszúságú regisztert lehet szerelni. Az általában használt 13 méteres regiszterhossz esetén ez 23 db regisztert jelent, de a helyi adottságok esetén a könnyebb szerelési munka végzése érdekében alkalmazott pl. 10 méteres regiszter esetén 30 db re-gisztert is jelenthet. Ebben az esetben a 20 kg/h regiszterenkénti tömegáramot a hosszcsökkentés arányában csökkenteni kell!

*

az egyes fűtő-hűtő körökön belül a regiszterek az osztó-gyűjtő csőről szabályozó szerelvény nélkül ágaznak le. Az egyenletes fűtő-hűtővíz eloszlást azonos ellenállású regiszterek kialakításával lehet elérni, ennek érdekében Tichelmann-elv szerint kell csatlakoztatni a regisztereket (6. ábra, 7. ábra, és 8. ábra).

A 2.4. példában hőtechnikailag méretezett fűtő-hűtő kör hidraulikai méretezése az osztótól a gyűjtőig a fenti szempontok szerint, a Bausoft WinWatt MEDITHERM rendszer programrészével (1/d. számítás).

A hálózat további betervezett elemeinek - a kazántól, illetve a hűtőgéptől a szintosztó-gyűjtőig - hidraulikai méretezését az ismert módon, - kézzel vagy a BAUSOFT WinWatt programmal - kell elvégezni, a gyártók által a tömegáram függvényében megadott ellenállások figyelembevételével. A kiválasztott szivattyú munkapontjának meghatározása után pedig a szabályozó szerelvények fojtási értékeit meg kell adni.

Mint minden fűtési és hűtési hálózatnál, a MEDITHERM rendszernél is igen fontos a hőérzeti követelményeket is kielégítő hőtechnikai, valamint a hálózat minden egyes elemére -kazánra, hőcserélőre, csőhálózatra, szivattyúkra, keverő szelepre, by-pass ágra, szabályozó szerelvényekre- kiterjedő pontos hidraulikai méretezés, a beszabályozáshoz szükséges adatok megadása. Nem kötelező jelleggel javasolt a mérő csonkkal ellátott hidraulikai szabályozó szerelvények betervezése és beépítése (Pl. TA-STAD, OVENTROP Hydrocontrol stb.), amelyek lehetőséget adnak a rendszer terv szerinti hidraulikai beszabályozásához, hidraulikai probléma esetén pedig segítséget jelent az okok megtalálásában és kiküszöbölésében.

A fűtő-hűtő köröket az alábbi módon lehet tervezni:

1. Egy fűtő-hűtő körön belül, padlóban szerelt osztó-gyűjtő csővel * önálló falfűtési-hűtési kör (7. ábra és 8/a. ábra) * közös fal- és mennyezet fűtési-hűtési kör (8/b. ábra) * közös fal- és padló fűtési-hűtési kör (8/c. ábra). Az azonos felületi hőmérsékletet figyelembe kell venni a tervezés során. * néhány (n = 5-6) regiszteres fal-, padló-, illetve mennyezetfűtési kör után sorbakötött padlófűtési kör (8/d. ábra). Ebben az esetben a falfűtési kör 20*2 mm-es előremenő osztócsövét le kell kupakolni, a visszatérő gyűjtőcsővel hagyományos módon lehet megszerelni a padlófűtést, a kb. 12 cm rétegvastagságú padlóban. A padlófűtés méretezésénél figyelembe kell venni a falfűtési rész hőmérsékletesését, a tömegáram pedig egyezzen meg a falfűtésével. Ezt a módszert kézzel nagyon nehezen, a BAUSOFT WinWatt programmal viszont könnyen és pontosan lehet méretezni.

2. Önálló mennyezet fűtési-hűtési kör, mennyezet alatti falhoronyban szerelt osztó-gyűjtő csővel (9/a. ábra).

3. Önálló padlófűtési kör, 6*1 mm-es regisztercsővel, alsó elosztó csővel (9/b. ábra). A felületi hőmérsékletet lehet változtatni a fűtőkör hőmérsékletesésének vagy az előremenő vízhőmérséklet változtatásával. Ezt a módot akkor célszerű alkalmazni, amikor hidegburkolatú helyiségben padlófűtést kell megvalósítani, de építészetileg nincs biztosítva a kb. 12 cm-es rétegvastagság, csak 3-6 cm.

4. Önálló padlófűtési kör, 20*2 mm-es csővel. Hagyományos padlófűtési megoldás, ha építészetileg biztosított a kb. 12 cm-es rétegvastagság. Amennyiben a fűtési hálózaton belül fal-, és mennyezetfűtési körök is vannak, amelyeknek az ellenállásuk nagyobb, célszerű a padlófűtési kör ellenállását is azokhoz igazítani, így a szokásosnál hosszabb kör tervezhető!

A fűtés és hűtés tervezés során ma már nem szabad megelégedni csupán azzal, hogy a kiszámított hőigényt valamilyen módon biztosítjuk, hanem gondoskodni kell a zárt térben tartózkodók megfelelő szintű hőérzetéről is.

Az utóbbi évtizedek ezirányú kutatásainak eredményeként olyan méretezési eljárások születtek, amelyek alapján a zárt tér adott pontjában az ember ruházatára és tevékenységére, valamint a levegőre vonatkozó paraméterek ismeretében meghatározható a bent tartózkodó emberek termikus komfortérzete.

Nyitrai György épületgépész mérnök 1996-ban a CEN/TC 156/WG 6 európai szabványtervezeten alapuló számítógépes programot készített, amellyel a minta példa szerinti helyiségen belül vizsgálni lehet a várható hőérzeti értéket (PMV) és annak helyiségen belüli megoszlását. A vizsgálati eredmények egyértelműen a felületi fűtések és hűtések - elsősorban a falon és mennyezeten alkalmazva - előnyét bizonyítják.

Amennyiben egy helyiségen belül a hőveszteség pótlására a szükségesnél nagyobb a külső felület, akkor ritkább osztással, a várható bútorozási felület kihagyásával, a regiszterek között fűtetlen felület kihagyásával vagy a 2,0 méteres magasság csökkentésével lehet tervezni. Elsősorban az ablakok alá és mellé célszerű tervezni a fűtőfelületeket.

Radiátorok betervezésére az esetek többségében nincs szükség, de ha meglévő állapot vagy az építtető igénye miatt sor kerül rá, azokat a fűtési hőcserélő primer oldalára kell csatlakoztatni!

A MEDITHERM rendszer kialakítása nagyrészben helyszíni szereléssel történik, de igény és lehetőség esetén már lehet alkalmazni az egy regisztert tartalmazó gipszkarton panelt is, amelynek mérete általában 2,0x0,415 méter, de legyárható egyedi méretben is.

A fűtési hálózat feltöltésére lágyvizet kell előírni, a szekunder oldalon 1% térfogat arányban BCG K inhibitor hozzáadásával.

Az anyagszükségleti kiíráshoz az alábbi adatokat kérjük megadni:

PE 6*1 mm regisztercső, 6 cm-es csőosztással, falon m2 PE 6*1 mm regisztercső, 6 cm-es csőosztással, mennyezeten m2 PE 6*1 mm regisztercső, 8 cm-es csőosztással, falon m2 PE 6*1 mm regisztercső, 8 cm-es csőosztással, mennyezeten m2 Gipszkarton panel (általánosan 2,0m*0,415m vagy egyedi méretű) db PE 20*1 mm osztó-gyűjtőcső, szálban fm PE 20*1 mm osztó-gyűjtőcső, tekercsben fm Osztó-gyűjtő, . körös db

A terveken ajánlott feltüntetni az alábbi megjegyzéseket:

• "A KIVITELEZÉSNÉL ÉS A VAKOLÁSNÁL BE KELL TARTANI AZ ÁLTALÁNOS SZAKMAI ELŐÍRÁSOKAT ÉS A KIVTELEZŐ ÁLTAL KIADOTT TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁST!"
• "A TERVTŐL ELTÉRNI CSAK A TERVEZŐ BELEEGYEZÉSÉVEL LEHET!
• "A HŰTÉS IGÉNYELT SZABÁLYOZÁSI MÓDJÁT AUTOMATIKA TERVEZŐVEL KELL EGYEZTETNI!"
• "A SZABÁLYOZÁS ELEKTROMOS BEKÖTÉSI MÓDJÁT AZ ELEKTROMOS TERVEZŐNEK KELL MEG-OLDANI!"
• "A RENDSZERT LÁGYVÍZZEL KELL FELTÖLTENI A SZEKUNDER OLDALON 1 TÉRFOGAT % BCG K INHIBITOR HOZZÁADÁSÁVAL!"
• "A HŰTŐGÉP ÁRAMLÁS KAPCSOLÓJÁT AZ ADOTT CSŐÁTMÉRŐVEL MEGEGYEZŐ MÉRETŰ EGÁL T IDOMBA KELL SZERELNI!"
• "ŐSSZEL A HŰTŐGÉPET ÉS A HŰTŐRENDSZER KÜLTÉRI SZAKASZAIT LEÜRÍTÉSSEL KELL FAGYMENTESÍTENI!"
• "A FŰTŐ-HŰTŐVÍZ MINŐSÉGÉT, AZ INHIBITOR KONCENTRÁCIÓJÁT ÉVENTE ELLENŐRÍZNI KELL!"

A MEDITHERM rendszerhez -nem kötelezően- ajánlott az SBK Multikompakt 3000 típusú osztó-gyűjtőt alkalmazni, amellyel a rendszer jó működéséhez biztosítható az egyes fűtő-hűtő körök hidraulikai beszabályozási értékeinek előbeállítása, a szükséges vízmennyiségeknek a gyűjtőn lévő átfolyás mérőkkel történő ellenőrzése, az osztón elhelyezhető termikus szelepállítókkal az egyes fűtőkörök szabályozása, valamint légtelenítésre és feltöltésre-ürítésre is szolgálhat. Az SBK osztó-gyűjtő elemek összeszerelése rendkívül egyszerű, ára kedvező.

Bármilyen más típusú osztó-gyűjtő alkalmazása esetén is biztosítani kell a hidraulikai beszabályozás, a fűtő-hűtő körök helyiségenkénti szabályozhatósága és a Technológiai Utasításban előírt körönkénti átöblítéses módszerű feltöltés lehetőségét.

A fal-, padló- és mennyezet fűtő-hűtő körök általában azonos hőmérsékletű előremenő fűtővízzel üzemelnek, ezért azonos szintosztó-gyűjtőre csatlakozhatnak.

A helyiségenkénti önálló szabályozhatóság megvalósításának érdekében célszerű minden helyiséget önálló körről vagy körökről ellátni, de a kisebb helyiségek esetén az építtetővel történő egyeztetés szerint az olcsóbb kialakítás érdekében ettől el lehet térni.

Hasonlóan a radiátoros fűtéshez, energiatakarékossági célból célszerű megoldani a helyiségenkénti szabá-lyozhatóságot, különösen azokban a helyiségekben, amelyekben a központi szabályozással biztosított hőenergián kívül egyéb forrásból is hőfejlődés alakul ki (pl. napsütés, kandalló, főzés, több ember egy időben egy helyen tartózkodása, stb.). A hűtési szezonban is fontos a tájolás, árnyékolás és a különböző igények miatt helyiségenkénti szabályozást alkalmazni, de legalább is ezek lehetőségét megteremteni.

Ennek érdekében célszerű a szelepre termikus állítóművet felszerelni és azt az adott helyiségben vagy zónában elhelyezett fűtő-hűtő szobatermosztátról üzemeltetni. A szerelvények alacsony ára miatt ez a beruházás 3-5 éven belül megtérül.

A szintosztó-gyűjtőt el kell látni elzáró, légtelenítő, töltő és ürítő, hőmérő és nyomásmérő szerelvényekkel. Igény esetén az osztó-gyűjtőre hőmennyiségmérőt is fel lehet szerelni.

A hegeszthető, polietilén anyagú MEDITHERM elosztó és fűtő-hűtő regisztercsövek, valamint az idomok nem védettek az oxigén diffúzióval szemben, ezért az ebből adódó problémák elkerülése érdekében a tervezés során az alábbiakat kell betartani:

A fal-, padló- és mennyezet fűtő-hűtő csőrendszert korrózióálló hőcserélővel le kell választani a fűtési és hűtési rendszer egyéb (pl. kazán, radiátor, hűtőgép) részeitől.

A fal-, padló- és mennyezet fűtő-hűtő csőrendszerrel azonos hidraulikai rendszeren belül alkalmazott csövek, szerelvények és berendezési tárgyak anyagának megválasztása során kerülni kell minden korrózióra hajlamos anyag használatát vagy megfelelő inhibítor alkalmazásával kell megelőzni a korróziós problémákat.

Figyelembe kell venni az alkalmazott csövek, szerelvények és berendezési tárgyak gyártóinak a garanciával kapcsolatos alkalmazási előírásait.

Javasolt a BCG K korrózió ellen védő inhibitor (magyarországi első forgalomba hozó: PATCO Kft) 1:100 keverési arányban történő alkalmazása, amely az acél és réz korrózióját védőfilm kialakításával gátolja meg az oxigén diffúzió ellen nem védett műanyag fűtéseknél és hűtéseknél. Az inhibitor alkalmzása során be kell tartani a gyártó előírásait. Az inhibitor koncentrációját évente ellenőrizni kell !

A MEDITHERM-NOOXYPIPER tipusú, három rétegű, elosztó és fűtőcsövek védettek az oxigéndiffúzióval szemben, azok alkalmazásánál ezért az előző pontban fogalmazottakat annyiban kell figyelembe venni, hogy az egyéb (pl.: szabályzási, üzemeltetési) okokból származóan egyébként is célszerű a rendszerek szétválasztása, a korrózióra hajlamos anyagok használatának kerülése.

Ez esetben is figyelembe kell venni azonban az alkalmazott egyéb csövek, szerelvények és berendezési tárgyak gyártóinak a garanciával kapcsolatos előírásait.

A rendszer jó működéséhez, a gyors és pontos szabályozáshoz, az energiatakarékos üzemeltetéshez télen lehetőség szerint külső hőmérsékletfüggő szabályozást, nyáron pedig a szekunder oldali hűtővíz előremenő hőmérsékletet állandó értéken tartó szabályozást célszerű betervezni.

A helyiségek túlfűtésének, illetve túlhűtésének elkerülésére a fűtő-hűtő körökre az osztón elhelyezett termikus szelepállítókat elektromosan működtető szoba termosztátok beépítését javasolt tervezni. A szobatermosztátok egyszerű analóg kivitelűek és kézi üzemmód váltásúak legyenek, az építtető magasabb igénye esetén lehet digitális és automatikus üzemmód váltásúak is.

A 10., 11. és 12. ábrán közölt kapcsolási vázlatok javasolt, de nem kötelezően alkalmazandó megoldások. A végleges kiviteli terveket a rendelkezésre álló adatok, az általános tervezési irányelvek, a helyi adottságok, valamint az építtető igényének és anyagi lehetőségének figyelembevételével kell elkészíteni.

A teljeskörű szabályozástól eltérő - elsősorban az építtető részéről árcsökkentés miatt igényelt - kompromisszumos, alacsonyabb műszaki színvonalú megoldásnak az üzemeltetésre hatással lévő következményeire (a tervezői felelősség miatt) fel kell hívni az építtető figyelmét!

A szabályozás meghatározása során alapkövetelmény, hogy fűtési üzemmód esetén 50°C-nál melegebb, hűtési üzemmód esetén 15°C-nál hidegebb fűtőközeg ne kerülhessen a rendszerbe!

A MEDITHERM rendszert nyáron hűtésre is lehet alkalmazni. Nem csak családi házak, hanem irodaépüle-tek, panziók, szállodák és közintézmények építése esetén olyan megoldást kínál a tervezők számára, amely az egyéb - azonos műszaki színvonalú - hűtési rendszerekhez képest az alábbi előnyöket biztosítja:

A helyiségen belül tartózkodó emberek hőleadása nem konvekciós, hanem nagyobb részben sugárzásos hőcsere útján valósul meg, ezért a legtöbb ember számára kellemetlen hatású hideg légmozgás és ezzel az allergiát kiváltó pormozgás is nagy mértékben lecsökkenthető.

A sugárzásos hőcseréből adódóan a konvekciós hűtéssel azonos hőérzet magasabb levegő hőmérséklet mellett alakul ki, ezért kisebb teljesítményű hűtőgép szükséges, ami beruházási és üzemeltetési költségcsökkenéssel jár.

A felületi hűtésnél a kondenzálódás hiánya miatt nincs különbség a totál és érezhető hűtő teljesítmény között, ami jelentős energia felhasználás csökkenést eredményez.

A falban, illetve a mennyezetben fűtésre alkalmazott MEDITHERM regiszterek nyáron hűtésre is felhasználhatók, ami az összes beruházási költséget kedvezőbbé teszi.

Ha a MEDITHERM rendszert hűtésre is alkalmazzák, a következő szempontokat kell figyelembe venni:

• Az építészeti tervek készítése során biztosítani kell azokat -lehetőség szerint külső- az árnyékolási megoldásokat, amelyekkel lényegesen csökkenthető a hűtési energiaigény. Ami hő bekerül a helyiségbe, csak drágán távolítható el!
• A fűtés tervezéskor meghatározott fal-, ill. mennyezeti fűtőfelületek a hűtés tervezésénél is figyelembe vehetők.
• A kb. 38-40°C felületi hőmérsékletű fűtőmezőkkel mintegy 200 W/m2 fűtőteljesítmény, a kb. 18°C felületi hőmérsékletű hűtőmezőkkel 15/18°C-os hűtővízzel, 25°C helyiség hőmérséklet esetén, a csőosztás és a hűtőregiszterek elhelyezése (falon vagy mennyezeten) függvényében 70-90 W/m2 hűtőteljesítmény érhető el, ezért a hűtéshez általában többletfelületre van szükség, amit a mennyezetre, illetve a tetőtéri ferde síkokra célszerű elhelyezni. A párakorlátozó beépítése a 14. ábrán látható.
• A hűtött felületen megjelenő páraképződés az előremenő vízhőmérséklet szabályozásával és a hűtőregiszter mellé beépített, pára képződésekor a hűtőkört kizáró harmatpont érzékelővel a gyakorlati tapasztalatok alap-ján biztonságosan elkerülhető.
• A megfelelő minőségű levegőt mesterséges szellőztetés hiányában a nyílászárón keresztül, elsősorban a kora reggeli, illetve késő esti, hűvös levegővel történő szellőztetéssel lehet biztosítani.
• Hűtő egységként kompakt, osztott vagy zárttéri folyadékhűtőt lehet alkalmazni, de a helyi adottságok esetén lehetőség van a természetes energiák kínálta megoldásokra, amellyel a talaj vagy a talajvíz hűtő hatását lehet kihasználni.
• Hűtőgép alkalmazása esetén a hűtő primer hálózat feltöltése történhet:
• tiszta lágyvízzel, ebben az esetben ősszel a hűtőgépet és a hűtőrendszer kültér szakaszait leürítéssel kell fagymentesíteni
• fagyállót tartalmazó vízzel (etilén glykol az igény szerinti %-os arányban keverve). A tervezésnél figyelembe kell venni a fagyálló hatását a hűtőgép és a hőcserélő teljesítményére, a szivattyú szállító képességére, stb. ! A feltöltést vízbe előre bekevert fagyállóval szabad csak végezni ! A fagyálló koncentráció képességét évente ellenőrizni kell !

A rendszer hőtechnikai és hidraulikai méretezésével, a kapcsolási megoldás és a szabályozás helyes megválasztásával nagyon jó hőérzetű, energia takarékos, huzat és zajmentes hűtést lehet megvalósítani.