Fűtésszerelés - Acrux fűtészerelési tevékenységei
Korszerű fűtésszerelés lakásoktól ipari létesítményekig
Társaságunk vállalja régi és új objektumok fűtési hálózatának megvalósítását a tervezéstől kezdve, az árkalkuláción, az anyagbeszerzésen, a munka szervezésen, a projekt vezetésen át, a kivitelezésig, karbantartásig, garanciális szerelésig.
Elvégezzük családi házak, lakások, üdülők fűtését ellátó kazánok beüzemelését, szerelését, karbantartását. Foglalkozunk kazánok garanciális szervizelésével.
Vállaljuk nagyobb iprai létesítmények kazánházának, hőközpontjának komplett tervezését, kivitelezését és a későbbi üzemeltetését, a karbantartási munkálatok elvégzését.
Korszerű hőszigetelési eljárásokkal vállaljuk teljes fűtési rendszerek hőszigetelését.
Foglalkozunk korszerű, komofortos fűtési rendszerek kivitelezésével.
A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, a közvetítő közeg így lehűl, vagy felmelgszik. A hőenergiát elvonjuk valamilyen forrástól (hőnyerő közeg) és máshol azt leadjuk, hasznosítjuk. Fűtés esetében a hőnyerő közeg lehet levegő, víz vagy talaj, míg a hőátadás oldal a fűtendő tér. Hűtés esetén a hőenergia az ellenkező irányba áramlik, a hőt elvonjuk a tértől és a levegőbe, vízbe, talajba juttatjuk. Társaságunk német (Dimplex, Hautec), osztrák (Weider) és svéd (CTC) hőszivattyú márkák forgalmazásával és szerelésével foglalkozik.
Kifejezetten nagy légterű épületkehez, csarnokokhoz javasoljuk gázinfrasugárzók beépítését.
Csarnokok, ipari létesítmények fűtéséhez javasoljuk hőlégbefúvók telepítését.
Központi fűtésszerelés alapvető tervezési szempontjai
A központi fűtés a fűtési módozatok legelterjettebb fajtája, annak kivitelezési bonyolultsága és kényelmi foka miatt. A központi fűtés központja egy hőforrás (legtöbbször kazán), amelyből csőhálózaton keresztül jut a felmelgített közeg a fűtőtestekbe. A hőforrásnak fedeznie kell az épület hőveszteségéből és a használati melegvíz ellátásból eredő hőszükségletet.
Alapvető méretezési szempontok lehetnek a következők:
- A egyes szobák hőszükséglete
- Külső hőmérsékleti minimum (-5°C és -15°C között általában)
- Szobák hővesztesége, szellőzése
Szobák tipikus hőmérséklete és szellőzési rátája
Szoba |
Tervezett hőmérséklet |
Óránkénti levegő csere |
Nappali |
21 °C |
1-2 |
Ebédlő |
21 °C |
1-2 |
Előszoba |
18 °C |
2 |
Hálószoba |
16 °C |
1-2 |
Dolgozó |
21 °C |
1-2 |
Fürdőszoba |
22 °C |
2 |
Mosdó |
18 °C |
2 |
Konyha |
18 °C |
2-3 |
Felületek hővezetése
A hőveszteség egyik formája a hő távozása a falakon, ablakokon, padlón, mennyezeten keresztül. Számítási okokból feltételezhetjük, hogy azonos hőveszteségi tényezővel áramlik a hő az összes felületen. A hőveszteségi tényezőket megkapjuk, ha összeszorozzuk a hőátadási felületet, a külső és belső hőmérsékletet, valamint az úgynevezett hőátadási tényezőt (U).
Szellőzési hőveszteség
Az épületek hőveszteségének másik formája a levegő mozgása a különböző nyílásokon, illesztéseken. A szellőzési rátát a helyiség teljes levegőjének 1 óra alatti kicserélődésének számával adjuk meg. Ennek a beáramló levegőnek el kell érnie a kívánt hőmérsékletet, más szóval a központi fűtésnek szolgáltatnia kell a megfelelő hőmennyiséget: a szoba légtérfogata szorozva a szellőzési rátával, a külső és megkívánt hőmérséklet különbséggel és a hőkapacitással. A szellőzési ráta egy olyan tervezési paraméter, amely széles skálán változhat az épület tulajdonságainak, szigeteltségének függvényében. A szellőzési ráta csökkenthető a nyílászárók helyes megválasztásával, megfelelő szigetelésével, ugyanakkor óvakodni kell az épület túlzott szigetelésétől is! Minimális szellőzésre szükség van a lecsapódás, párásodás elkerülése végett.
A szobák hőmérsékletei tervezési paraméterek, melyek megválasztása kényelmi, komfort szempontoktól függenek. A külső minimális hőmérséklet megválasztása helyszíni paraméter, földrajzi elhelyezkedés szerint változik.
Elfogadott ökölszabály, hogy ahol a központi hőforrás szolgáltatja a fűtésen felül a használati melegvizet is 2kW-tal nagyobb teljesítményű hőforrást választunk.
További hőteljesítmény szükséges - mind a hőforrás, mind a fűtőtestek méretezésében - a felfűtési időszak minimalizálására, valamint az időszakos fűtési igény kielégítéséhez. A számításokban ezt úgy célszerű kihangsúlyozni, hogy az adott szoba hőveszteségét 10-30 %-kal megnöveljük.
- egy adott szobára:
- minden hővezetési felület meghatározása (falak, mennyezet, padló, ...)
- minden felülethez a minimális külső hőmérséklet meghatározása
- hővezetési tényezők megválasztása a felületekhez
- hőveszteségi tényező meghatározása: hőmérséklet különbség szorozva a hőveszteségi tényezővel és a felülettel
- a hőveszteségi tényezők összegzése, a szoba hőveszteségi tényezőjének meghatározása
- a szoba térfogatának és szellőzési rátájának meghatározása
- a szellőzési hőveszteség meghatározása a szellőzési ráta, a hőmérséklet különbség, a térfogat és a hőkapacitás szorzataként
- a felületek és a szellőzés hőveszteségének összeadása, majd a felfűtésből eredő többlet teljesítmény számítása, végül a radiátor(ok) kiválasztása a kapott számnál nagyobb teljesítményre.
- az előző lépés megismétlése minden szobára
- az összes hőmennyiség igény meghatározása
- a használati melegvíz ellátásból eredő többlet hozzáadása
- készülék kiválasztása