A folyadéknak alulról felfelé irányuló áramlása elősegíti az olajféleségek felszínre úszását. Azok a szénhidrogén részecskék, amelyeknek nem elég nagy a tömegük a felúszáshoz, hozzátapadnak a szűrőbetét anyagához és azon összefüggő bevonatot képeznek. Amikor elég nagy tömegűvé válnak, leszakadva a felületről a víz felszínére úsznak. A betéten képződő réteg felúszását a felfelé áramló víz is segíti.
Az automatikus zárás (úszós kifolyószelep) egy biztonsági berendezés, amely megakadályozza, hogy szénhidrogén-származék kerüljön ki az olajfogóból esetleges kezelési hiba, vagy olajkiömlés esetén. A kifolyó könyököt egy úszós szelep zárja, amelynek úszója úgy van kitárázva, hogy az a víz-olaj fázishatárán ússzon. Az úszó mindaddig nyitva tartja a kifolyónyílást, amíg az olajréteg vastagsága el nem éri az olajfogóban tárolható maximális értéket. Ekkor a kifolyószelep záródik megakadályozva ezzel a befogadó olajszármazékokkal való szennyezését.
Ez a szerkezet lehetővé teszi az olajfogó működését nagyintenzitású eső alkalmával is. Felhőszakadás alkalmával a vízhozam meghaladja az olajfogó mértékadó kapacitását. Amikor ezt az értéket meghaladja a vízhozam a berendezésben kialakuló hidrosztatikus nyomás hatására működésbe lép az olajfogón belül elhelyezett by-pass (a szeparátor megkerülő vezetékén). A by-pass az esővizet közvetlenül a befogadóba vezeti (kikerülve a szeparáló teret), ekkor azonban a víz, káros szennyező anyagokat már nem tartalmaz. A szilárd szennyezést a berendezés első tisztítólépcsőjét képező iszapfogó már leválasztotta, a szénhidrogén-származékok pedig eddigre már lemosódtak a felszínről, és visszamaradtak az olajfogóban még a by-pass működésbe lépése előtt.
FIGYELEM: by-pass vezetéket sohasem alkalmazhatunk technológiai szennyvizet tisztító berendezésben.